Pisztolyok

Colt 45

Közelharcban hatalmas " Az ellenséget megállító" tűzerővel rendelkezik. 7 töltény fér a tárjába. Csak magas rendfokozatú tisztek kaptak ilyen fegyvereket, és olyan besosztásban lévők, akiknek egyébként beosztásunál fogva nem kell fegyver.(Rádiósok,tengerészek,legénységi parancsnokok,harckocsizók...) Ez a fegyver kitüntetés volt, és az Amarikai Hadsereg nagy becsben tartotta. Azért néha megtalálható volt jogosulatlan kezekben is.Az ejtőernyősök is ezt vitték magukkal "utolsó mentő" fegyvernek. A gyalogságnál is feltünt, mert jól jött, ha a saját " rókalyukunkba " betévedt az ellenség. A puska nem fért el, de ezzel remekül lehetett harcolni a szűk helyeken is.

Walther P38

A német hadseregben a Luger-t már 1938-ban lecserélték az olcsóbban elõállitható Walther P38-asra, ezután ezt a 9 milliméterest kapták a német tisztek és altisztek.

Webley Revolver

A Webley Revolver az Brit Birodalomban, később a Brit Nemzetközösségben rendszeresített 11,5 mm-s űrméretű, szolgáltai revolver.

Nagant 9mm P.A.K - az internacionalista gázrevolver

A cári Oroszország által rendszeresített, majd később a szovjetek által is előszeretettel használt Nagant M1895 revolver az egyik legtovább szolgálatban levő katonai oldalfegyverek egyike. A gyártás 1895-ben kezdődött Belgiumban, majd 1898-tól immáron Oroszországban is beindult a termelés, ami egészen 1945-ig tartott. A fő gyártó a tulai fegyvergyár volt, de a második világháború alatt besegített a termelésbe az izhevski gyár is. 1945 után is készültek ugyan Nagant revolverek, de ezek már csak különféle sport változatok voltak és az alap 7.62-es verzió mellett immáron gyártották .22 LR kaliberben is.

Puskák

M1 Garand

Nagy távolságból is pontos, nagy sebzésű fegyver. Félautomata mivolta miatt gyors az újratöltés jellemzi, de sajnos kicsi a tárkapacitása. Tűzgyorsasága miatt szerették a Második világháborúban. Pár tized másodperc is számít egy csatában.(Több mint 4 Millió darab készült belőle.)

Springfield M1903 (vagy M1903A4 távcsõvel felszerelve)

Nevébõl adódóan 1903-ban vezették be a szolgálatba, és csak 1936-ban cserélték le a sokkal gyorsabb, félautomata Garand-ra. A csere után azonban még mindig használták mesterlövész célokra, mivel a Springfield hosszabb távon is megõrizte pontosságát és átütõerejét, és kevesebbszer hibásodott meg. Mivel az M1903A4-en a távcsõ a závárzat fölött kapott helyet, nem volt lehetõség az 5 db-os tárat használni, egyenként kellett a lövedékeket a töltényûrbe helyezni.

Karabiner 98k (Kar98k)

Nagyon pontos fegyver, ezért mesterlövész-puskaként is használták távcsõvel ellátva, amivel akár 800 m-re is hatásos volt. Tervezésekor bajonett és puskagránát használatára is figyeltek készitõi, sõt, még ejtõernyõs kivitel is készült belõle behajtható válltámasszal. Az orosz fronton milliónyi Kar98k került orosz kezekbe, akik a világháború szõkösen induló haditermelésének, és a kezdetben óriási fegyverhiánynak köszönhetõ tanulságból kiindulva el is raktározták õket mind egy szálig, hátha egy újabb háborúban szükség lehet rájuk.

Lee-Enfield Rifle (Allied - Britt)

A Rifle Mark I (Lee Enfield) a Brit Szárazföldi Erők ismétlő puskája volt. Több változatban is készült mint a Rifle Mark II, a Rifle Mark II* és a Carabine Mark I (karabély). A fegyvert 1895-ben rendszeresítették, Lee Enfield Mark I néven, ez a Lee-Metford-tól abban tért el, hogy a metford-féle huzagolás helyett az enfieldet alkalmazta. Számtalan kisebb változattással gyártották puska és karabély kivitelben, hosszabb vagy rövidebb tárral (SMLE). A fegyver méreteit 1905-ben jelentősen csökkentették, így jöttek létre a Short Lee Enfield puskák és karabélyok. Előszeretettel használták a pontossága miatt mesterlövész puskaként is.

SVT 40 Sniper Rifle (Allied - Orosz)

Az orosz hadseregben egyre nagyobb volt az igény egy félautomata puskára, és ezt a lyukat volt hivatott az SVT 38 utódja, a SVT40 betömni. Csakúgy mint a G43, az SVT40 is lényegesen megbízhatóbb volt az elődjénél, csakhogy az oroszoknak sikerült nagyobb darabszámban gyártaniuk, mint a németeknek. A puska nagyon hatékonynak számított, és a német fegyverkonstruktőrök példaképévé vált, akik szintén egy jól használható félautomata puskát szerettek volna tervezni. Az SVT-nek az volt az előnye a Mosin-Nagant-tal szemben, hogy nem kellett folyton csőre húzni mivel ez ismétlőpuska volt. 10 golyós tárkapacitásával nem volt közelharcra megfelelő, de a mesterlövészek is használták, bár hatalmasat rúgott. Legyártása nem volt nehéz, csak a csöve volt tiszta fém, és kezelését is gyorsan meg lehetett tanulni. Mivel könnyű volt összerakni gyakran hibásodott meg, néha előfordult, hogy a golyó bent maradt a csőben. A sok hátránya ellenére azért szerették, mert sokkal pontosabb volt, mint bármelyik addigi orosz puska( a Mosin-Nagant hozta a változást).

Mosin Nagant Rifle (Allied - Orosz)

Igencsak tiszteletre méltó múltú fegyver, melyet 1891-ben , még a cári időkben rendszeresítettek. A fegyver azóta persze több kisebb átalakításon is átesett, de lényegi változtatást nem eszközöltek rajta, 1930-ban optikai irányzékkal felszerelve ez a fegyver lett a Vörös Hadsereg általános mesterlövészfegyvere. Felcsatolható bajonett is tartozott hozzá, és körülbelül 9 millió darabot gyártottak belőle a II. világháború idején, az összes modelből összesen.

Nehéz fegyverek

Bazooka

Az amerikai Hadseregben rendszeresített tankelhárító löveg.Gúnyneve "Bazooka". Az első páncéltörö rakétát kilövö fegyverek eggyike.Sikeres fegyver volt, amit az is bizonyít, hogy sok továbbfejlesztett változata volt. sőt még a Német hadsereg is felhasználta a leghíresebb Raketenpanzerbüchse Panzerschreck megtervezéséhez alapötletnek. Bár ők már 88mm-re növelték az átmérőt.

Panzerschreck

Az amerikai Bazooka egy zsákmányolt példányából tervezték, felülmúlva elõdjét, a Panzerfaustot, és magát az ötletet adó Bazookát is. 88 milliméteres, vállról inditható tankelháritó rakétákat lõtt ki, és mivel hatalmas füstöt produkált minden kilövésnél, el is nevezték "Kályhacsõ"-nek. A Bazookával összehasonlitva, aminek problémái voltak a Tigris 10 cm-es páncélzatával, a Panzershreck-nek a 20 cm acél sem jelentett problémát. Éppen ezért lett a másik beceneve a Panzershreck, "Páncélrém", és késztette a szövetséges harckocsizókat arra, hogy homokzsákokkal, tartalék lánctalp-darabokkal erõsitsék immár a gyalogság által is könnyû célponttá vált tankjaikat.

Winchester Model 1897 shotgun

Nagy pusztító erejű, kis helyeken használatos fegyver.(szobák,árkok) Újratöltése lassú, és korlátolt számú löszer fér bele. Eredetileg az Első Világháborúban árokharcokra kifejlesztett Winchestert váltotta fel. A normál 12-es kaliberű vadászpuskától az különbözteti meg, hogy szuronyt lehet rátenni. ( közelharban tuti.)

Géppisztolyok

M1A1 Thompson (Amerikai)

A Thompson-t használói kis mérete és nagy tûzgyorsasága miatt kedvelték. Dobtáras változata tulajdonképpen egy korábbi modell, az M1928A1, amely 50-es vagy 100-as tárat használt, ezt láthatjuk sokszor gengszterfilmekben. Az M1928A1 a háborúban fõleg a csendes-óceáni hadszintéren szolgált, ahol bebizonyosodott, hogy a dobtárak sokkal hajlamosabbak a beszorulásra, mint a többi fajta.

MP40 "Schmeisser"(Német)

Megbizható, olcsó fegyver, pontosabb volt, mint amerikai testvére, a Thompson géppisztoly, ezért a jenkik nagyra becsülték, és ahol lehetett gyûjtötték és használták õket. Érdekesség, hogy a tár, 32 lõszerre töltve hajlamos volt beragadni, ezért inkább 1-2 lõszerrel kevesebbet tettek bele a katonák. 64 lõszeres verziója tulajdonképpen egy olyan mechanika volt, ami egymás mellé engedett helyezni 2 normál tárat, ezt a típust nevezték MP40/II-nek.

Sten Mark II (Allied - Britt)

A Sten géppisztoly a második világháború egyik legismertebb, és a katonák által egyik leginkább utált fegyvere volt. Amikor Nagy-Britannia belépett a háborúba, a hadseregben nem volt ilyen kategóriájú fegyver rendszeresítve. Tervezésekor ezért fõ szempont volt, hogy könnyen és olcsón lehessen elõállítani. Új és elõremutató elv volt az "inkább lecserélni, mint drágán javítani" szemlélet. Sok ötletet vettek át a német MP 40-es fegyvertõl, ilyen volt pl. a Sten egyik gyenge pontja, a tár is, melybe 32 töltény helyett többnyire csak 30-at töltöttek, csökkentendõ a meghibásodás lehetõségét. Ezen kívül számos más gond is mutatkozott, ezért nem szerették a katonák. A rendkívül egyszerû (és csúnya) fegyver könnyû gyárthatósága miatt mégis nagy siker volt, a megszállt Európában több illegális mûhely is készített másolatokat, de a németek is megcsinálták a maguk verzióját. Az 1941-tõl termelt több millió példány közül a Mark II jelû volt a legelterjedtebb.

PPSH SMG (Allied - Orosz)

A II. világháborúban a Vörös Hadsereg által legnagyobb számban alkalmazott szovjet 7,62 mm-es géppisztoly. A Georgij Spagin szovjet fegyverszerkesztő által tervezett fegyvert 1994-ben rendszeresítették. A II. világháborút követően a Szovjetúnión kívül más országok is alkalmazták, így a PPS-41 a magyar fegyveres erőknél és testületeknél is rendszeresítve volt.

Géppuskák

Browning Automatic Rifle M1918A2 (BAR)

Gyakran használták kétlábú állvánnyal a csõ elején, amit meneteléskor a súly csökkentése miatt a katonák leszereltek. Tervezésekor a következõ módozatot alkották, "tüzelés menetben" elnevezéssel: puskás rajokkal karöltve a BAR-t használó lövész csipõbõl tüzelve halad elõre, ennek elõsegitésére egy speciális övet vett fel, amely a visszarúgó fegyver tusát volt hivatott megtartani. A különbség a korábbi változat M1918A1 és az M1918A2 között, hogy a régi választható félautomata vagy automata tüzelésû volt, támaszték nélkül, az új pedig választható tûzgyorsaságú (lassú-auto v gyors-auto) leszerelhetõ támasszal, és egy hordozhatóságot könnyitõ fogantyút is kapott a závárzat fölé. Problémái voltak bõven: állva tüzeléshez túlságosan nehéz volt, és hatalmasat rúgott; fekve pontosabb volt, de emiatt az újratöltés is nehézkesebb lett.

Sturmgewehr 44 (rövidítve: StG44 Német)

A Sturmgewehr 44 (rövidítve: StG44) vagy más típusjelzéssel MP44 a köztes lőszert tüzelő első modern automata karabélyok (gépkarabélyok) egyike, amelyet a II.világháború alatt Németországban fejlesztettek ki.

A II.világháború elején a Haenel és a Walther fegyvergyárak kaptak megbízást az új 7,92 × 33mm-es köztes gyalogsági lőszert tüzelő kézifegyver kifejlesztésére. A fegyverek a MKb (Maschinenkarabiner - gépkarabély) megnevezést kapták, 1942 tavaszára a Haenel, MKb42(H) tipusjelű karabélyból 10000, a Walther MKb42(W) tipusúból kb. 8000 db-t gyártott. A fegyverek 1942-ben kerültek a keleti frontra, a csapatpróbákon az MKb42(H) bizonyult jobbnak. A Wehrmacht MP43 (Maschinenpistole 43) néven rendszeresítette. A tipusjelet Hitler utasítására, a harciasabb StG44-re (Sturmgewehr 44 - rohampuska 44) módosították.

Mark II Frag Grenade (Allied)

Az Amerikai Hadseregben rendszeresített gyalogsági repeszgránát. A szétrepülő repeszek miatt nagy a sebzési hatása. Védekező, és támadó fegyverként is jól használható.

Steilhandgranate

A Model 24 Stielhandgranate (az angol: botkézigránát) volt az 1. világháború végéből való német hadsereg általános kézigránátja . vége A nagyon jellegzetes megjelenés ahhoz vezetett, hogy azt Brit Hadsereg szlengben nevezték egy botgránátnak, vagy Potato Mashernek, és ma egy éves a legkönnyebben felismerte a 20. Century.[1] gyalogsági fegyvereit.

Mills Grenade (Allied - British)

A Britt csapatoknál rendszeresített gyalogsági támadó repeszgránát. 80 yard távolságban a szétrepülő repeszek megölnek minden ellenfelet.

F1 Grenade (Allied -Orosz )

Az Orosz haderőknél rendszeresített kézigránát. 200m-ig kilőhető puskából. Hatékonysága miatt erősen hozzájárult az Orosz Hadsereg győzelméhez.

És a nehéz tüzérség

M1919A4 .30 Caliber gépjárműre szerelhető géppuska. (Allied)

A léghûtéses M1919A4-es jelû amerikai géppuskát kiválóan lehetett alkalmazni járõrözések során a jeepre erõsítve. Annak ellenére, hogy nem vehette fel a versenyt a német MG42-vel, mégis alkalmazták a fronton, ha egy megbízható géppuskára volt szükség. Hatótávolsága 1000 méter volt.

MG42 felszerelhető géppuska. (Axis)

Sokan a második világháború legjobb géppuskájának tartják az MG 42-est. A Mauser cégnél egy olyan fegyvert próbáltak meg kifejleszteni, mely olcsóbban és gyorsabban elõállítható, mint az MG 34-es, és extrém körülmények között is mûködõképes. A korábbi típusok gyártási tapasztalatait Lengyelországban zsákmányolt mûszaki elképzelésekkel ötvözték. A végeredmény egy valóban kiváló fegyver lett, mely 1942-ben állt hadrendbe. Az MG 42-es elképesztõ tûzgyorsasága miatt a "villámgéppuska" becenevet kapta. Nehéz volt célon tartani, de a katonák szerint ezt messze ellensúlyozta a nagy tûzerõ. A túlmelegedett csövet egy gyakorlott kezelõ 5-6 másodperc alatt ki tudta cserélni. Minden pozitívuma ellenére mégsem lett volna sikeres fegyver, ha a mûszaki újdonságok nem párosultak volna a gyártás terén alkalmazott ötletes megoldásokkal, melyek közül kiemelendõ, hogy alig kellett hozzá különleges anyag. A modell a háború után is hadrendben maradt, sõt, miután az NSZK belépett a NATO-ba, átalakították a szabványos NATO-lõszer használatára is.

Gránátvető Gr.W.34 (axis)

A Németek a háburú alatt ez a fegyvert használták az ellenséges táborok hadoszlopok elpusztítására. És néha álló, vagy lassan mozgó tankok ellen is bevetették.

zsola

http://homepage.eircom.net/~nightingale/panzerschreck.html

http://www.army.com/forum/showthread.php?p=71362